A Föld világnapja, fel kell hagyni a rossz szokásokkal, hogy tanulhassunk a múltból

Az évek során az emberi tevékenység drasztikusan átalakította a Föld ökoszisztémáit. Több generáció élt olyan nem fenntartható viselkedési modellek szerint, amelyek nem számoltak az ebből fakadó következményekkel, és amelyek ma már a mindennapi apró gesztusaink környezeti hatásának gondos újraértékelését teszik szükségessé. Az egyén szerepe, a nagyobb tudatosság és az őt körülvevő dolgok iránti érzékenység áll a Lucart Csoport újrahasznosított Tetra Pak® italos kartondobozokból előállított, 100%-ban környezetbaráta Grazie Natural névre hallgató papír márkájával kapcsolatos új társadalmi kampányának középpontjában.

A márka Facebook- és Instagram-csatornáin közzétett tartalomsorozat azt mutatja be, hogy "Mindannyian hozzájárultunk a bolygó károsításához", és a #oracontribuiamoasalvarlo (#mostsegítsünkmegmenteni) kíséretében a főszereplő Matteo Caremoli, egy olyan érési útra lép, amely arra készteti, hogy átgondolja fiatalkori viselkedési formáit azért, hogy felnőve fenntarthatóbb életmódot folytasson. Egy olyan üzenet, amely felhívja az emberek figyelmét arra, hogy felismerjék a környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségüket, és hangsúlyozza, hogy erényes magatartással mindenki hozzájárulhat a fenntartható jövő megteremtéséhez.

Hat rossz szokás, amitől meg kell szabadulnunk

Bár bolygónk védelme érdekében még sok erőfeszítést kell tennünk, Lucart a Föld világnapja alkalmából összeállított egy hat rossz szokásból álló listát, amelyekkel a múlt hibáiból tanulva fel kellene hagynunk.

1. Hajlakk bőséges használata: amikor önmagunk ápolása a környezet elhanyagolását vonja maga után
   A Yorki Egyetem és a National Centre for Atmospheric Science (Nemzeti Légkörkutató Központ) által végzett tanulmány rávilágított a lakkok, dezodorok és egyéb sprayk által kifejtett hatásra. Az ilyen termékek az autók és az üzemanyagok által kibocsátott vegyi anyagokkal azonos vegyi anyagokat tartalmaznak. Az éves fogyasztás világszerte meghaladja a 25 milliárd darabot, és ezzel mintegy 1,3 millió tonna szennyező anyag kibocsátására kerül sor, és az a  szám 2050-re elérheti a 2,2 millió tonnát. Az 1980-as években divatos lakkok és sprayk használata még károsabb volt, mivel a termékek klórfluor-szénhidrogéneket tartalmaztak, amelyek elismerten felelősek az ózonréteg károsodásáért, ezért az 1987-es Montreali Jegyzőkönyv betiltotta őket.

2. Túlzott mértékű műanyag gyártás (és
   Hányszor láttuk már, hogy egy doboz cigarettát kinyitottak, és a csomagolást kidobták az ablakon? Még ma is percenként egy teherautónyi műanyag kerül a tengerbe, ami a tengerek arculatának megváltoztatásával fenyeget. Az Ellen MacArthur Alapítványnak a Világgazdasági Fórummal együttműködésben készített jelentése szerint 2050-re az óceánokban lévő műanyag mennyisége meghaladja a halakét. Az óceánokban már ma is mintegy 165 millió tonna műanyag található, ami annyi, mintha percenként egy szemétszállító teherautót ürítenénk a tengerbe. Mi a fő forrásuk? Azok a műanyag csomagolóanyagok, amelyeknek csak a 14%-át hasznosítják újra, és amelyek hasznosítása jelentős mértékben segíthetné a tengeri ökoszisztémákat.

3. Homok és kagylók, csak nézni, nem hozzányúlni
   Bár szinte ártalmatlan gesztusnak tűnhet, a kagylóknak a tengerből való összegyűjtése illegális cselekedet, akárcsak a homok, a víz vagy bármilyen más anyag elvitele. A cél a táj és a hely ökoszisztémájának megőrzése: a kagylóknak a tengerből való eltávolítása a tőlük függő élőlények számának csökkenéséhez vezet, csakúgy, amint a tengerfenék kagylótól és homoktól való megfosztása a part menti erózióhoz vezethet. Ez a szokás számos partszakasz egyensúlya felborulásának kockázatával jár.

4. Stop a növényvédőszerek önkényes mezőgazdasági használatának
   A BioScience című szakfolyóiratban megjelent tanulmány a szentjánosbogarakat is felvette a veszélyeztetett élőlények hosszú listájára, és azonosította a kihalásukat veszélyeztető fő forrásokat, a gyors városfejlesztés okozta élőhelyvesztéstől kezdve a fényszennyezésen át a túlzott növényvédőszer-használatig. A veszélyeztetettségért elsősorban a szisztémás neuroaktív rovarölő szerek egyik legszélesebb körben használt csoportja a neonikotinoidok a felelősek, amelyek használatát az Európai Unióban már korlátozzák.

5. Állítsd le azt az autót
   A Föld átlaghőmérsékletének legnagyobb mértékű növekedése 1950 óta figyelhető meg. Ez a globális átlagnövekedés az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának tulajdonítható, beleértve az ember által kibocsátott CO₂-t, mely egyrészről a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával történő energiatermelés, másrészről a túlzott járműhasználat következménye. A globális CO₂-kibocsátás 1990-ben 21,4 milliárd tonna volt; az IEA legfrissebb elemzéséből kiderül, hogy a 2021. évi 36,3 milliárd tonna értékű kibocsátás elérte minden idők legmagasabb szintjét, ami 6%-os növekedést jelent az előző évi mennyiséghez képest.

6. A fosszilis tüzelőanyagokkal előállított energia felhasználása (és a vele való visszaélés)
   Az Ökológiai Túllövés Napja azt a napot jelzi, amikorra az emberiség elfogyasztja a bolygó által az egész évben megtermelt összes erőforrást.Az évek során ez a dátum fokozatosan hátrébb került (az 1970-es években decemberre esett), ami az emberek által a környezetre gyakorolt egyre fenntarthatatlanabb nyomást tükrözi. A megoldás? #MoveTheDate, mondják a szakértők, azaz az ökológiai túllövés napját évente legalább 5 nappal el kell tolni, ami lehetővé tenné az emberiség számára, hogy 2050 előtt valamiféle kompatibilitást érjen el a bolygóval. Az alábbi öt kulcsfontosságú területen kínálkoznak jelentős lehetőségek: városok, energia, élelmiszer, népesség és bolygó. A fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó CO₂-kibocsátás 50%-os csökkentése például 93 nappal tolná el a túllövés időpontját.

„Ezzel a kampánnyal önvizsgálatra szeretnénk buzdítani az embereket. Az emberek gyakran hajlamosak - akár öntudatlanul is - elhárítani maguktól a környezettel szembeni saját felelősséget, a változás terhét valaki másra, egy külső, nagyobb erőre hárítva. Ez azonban súlyos hiba; a változás kezdeményezése elsősorban egyéni felelősség. Mindannyiunknak rá kell eszmélnünk mindennapi döntéseink fontosságára, amelyek fokozatosan befolyásolhatják az egész közösség fejlődését, növekedését és jólétét. Mindannyian pozitív és tartós hatást gyakorolhatunk az emberiségre és a bolygóra. Mindannyian követtünk el hibákat fiatalkorunkban, de most itt az ideje, hogy jóvá tegyük őket, kezdve a mindennapi kis döntésekkel" - nyilatkozta Giovanni Monti, a Lucart vállalati értékesítési és marketingigazgatója.

„Ez a 2018-ban megkezdett pozicionálási út folytatása, amely megőrizte a márka kampányait jellemző erősen ironikus hangnemet” - mondta Alessandro Modestino, a Meloria vezérigazgatója és alapítója - „Akkor kezdtünk el a fenntarthatóságról beszélni, amikor még nem volt ilyen széles körben tárgyalt téma, azzal a céllal, hogy a környezeti felelősségvállalás témájának érintésével mosolyt csaljunk az emberek arcára".